Melyik a legnépszerűbb céges sportautó?
Meglepő, de évente több mint száz sportautót, kabriót vesznek cégek. Az élmezőnyt a német márkák uralják, az élen az Audi A5 áll, második a Volkswagen Scirocco, harmadik a magyarországi gyártású Audi TT.
Meglepő, de évente több mint száz sportautót, kabriót vesznek cégek. Az élmezőnyt a német márkák uralják, az élen az Audi A5 áll, második a Volkswagen Scirocco, harmadik a magyarországi gyártású Audi TT.
Zömében cégvezetők, sokszor saját használatra vásárolnak nagyautót, ezért itt is érezhető az árpreferencia. Első helyen a még frissnek számító, szinte középkategóriás áron kapható Skoda Superb áll, a kategória többi modelljét leginkább prémiumgyártók adják - olvasható a HVG Cégautó 2010 különszámban.
Nem tipikus cégautó-kategória az egyterűek osztálya, juttatásként mégis sok cég ad ilyet. A listát alsó-középkategóriás méretű modellek, a Ford C-Max, az Opel Zafira és a Renault Scenic vezetik, míg a negyedik egy nagyobb méretű jármű lett, az itthon osztályában legnépszerűbb Ford S-Max. A mérettel együtt egyébként a céges vásárlók aránya is nő.
Leginkább juttatásautónak vásárolnak a cégek a középkategóriából, kakukktojásnak számít a méreteivel ide illő, de Golf-padlólemezével inkább alacsonyabb kategóriába kívánkozó, mégis az élen álló Skoda Octavia. Csaknem ilyen népszerű a Ford Mondeo, követői mind felső-középkategóriások. A vásárlók a márkához kötődő presztízs mellett itt még erősen figyelnek a költségszempontokra. A dobogósok a tavalyiak, azaz harmadik a Volkswagen Passat. Bár nagy lenülettel indult, jelentős az Opel Insignia lemaradása. A top 10-be három prémium is bekerült: az Audi, szerényebb darabszámmal pedig a BMW és a Saab.
Az alsó-középkategória tipikus munkaautó-kategória. A HVG Cégautó 2010 különszám adatai szerint ebben a kategóriában a listavezető a Ford Focus, követője az Opel Astra és a Suzuki SX4. Az eladások kivétel nélkül szerényebbek, mint 2008-ban, különösen az olcsóbb modelleknél. Jelentőset lépett előre a rangsorban a hét évre vagy 150 ezer kilométerre szóló garanciát nyújtó Kia cee’d és a hasonlóan kiemelkedő jótállású, öt év korlátozásmentes garanciával kínált Hyundai i30. Jelentősen lecsúszott a listán a Volkswagen Jetta, a Fiat Bravo és a Toyota Auris. Ez utóbbi 2010 elején felfrissült, ami újabb lendületet adhat a céges eladásoknak.
Kisautót csakis munkaautónak vásárolnak a cégek - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból. A választáskor meghatározó az ár–érték arány, a szervizháttér, valamint a garancia. A listavezető Suzuki Swifthez 3 év/100 ezer kilométer, a második Skoda Fabiához 3 év/150 ezer kilométer általános garancia jár, de a többi modell zöméhez, így a harmadik Ford Fiestához is kérhető hosszabbított garancia. Megemlítendő a tavaly friss generációjával érkezett – 3 év/150 ezer kilométer általános garanciát adó – Volkswagen Polo nagy ugrása: a 2008-ban még tizedik modell tavaly már az ötödik volt a listán. A cégek leginkább a Suzuki Swiftet kedvelik, kevesen vesznek Dacia Sanderót, Renault Thaliát vagy Kia Riót.
A miniautók vásárlói körében az átlagosnál jóval kevesebb a céges vevő. Kivétel a sok vállalat által munkaautónak vásárolt Suzuki Splash és a tavaly eladott 23 Toyota iQ, feltételezhető, hogy ezek zöme az importőr nevén került forgalomba. Ebben a kategóriában különösen döntő tényező az ár, a legnépszerűbbnek számító Suzuki Splash ikertestvére, a jóval drágább Opel Agila például az utolsó előtti helyen áll - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból.
A 2009-ben forgalomba helyezett új cégautók modellrangsorát a márkák listáján is dobogós helyeken szereplő két márka alsó-középkategóriása, vagyis a Ford Focus és az Opel Astra vezeti (a Ford Focus első helyezéséhez hozzájárult, hogy a rendőrség 2009-ben 700-at vett át belőle). A sorban három Suzuki-modell következik, s mind az ötre igaz, hogy a vásárlások legfeljebb egyötöde céges. Ezzel szemben például az Opel Insigniák háromnegyedét cégnek adták el - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból.
Az autóértékesítésen belül 2009-ben Magyarországon az előző évhez képest növekedett a céges vásárlók aránya, jóllehet a céges vásárlások is jelentős mértékben, mintegy a felére visszaestek. Ezen belül a drágább kategóriákban viszont 2008-hoz képest még nőtt is a cégautók aránya: a luxus- és nagyautók négyötödét cégek vásárolták, mikrobuszt pedig alig vásárolt más. Igaz, a legtöbb eladott céges autó 2009-ben is alsó-középkategóriás. A céges vásárlók hányada a kisautók körében a legalacsonyabb, de ott is több mint egyharmadnyi - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból.
A HVG Cégautó 2010 különszáma a hazai cégek által leginkább vásárolt személyautókat mutatja be, vagyis azokat, amelyekből 2009-ben vállalkozások nevére a legtöbbet helyeztek újként forgalomba. A céges autókat a használat módja szerint csoportosították és rangsorolták: munka-, juttatás- és státusautót különböztettek meg (a rangsorok a Datahouse adatai alapján készültek). Tulajdonképpen három foglalkoztatotti kategóriához választották a járműveket: a beosztotti-alkalmazotti, a közép-, valamint a felső- és csúcsvezetői pozíciókhoz. Ezúttal a státusautók toplistájából közlünk részletet.
A HVG Cégautó 2010 különszáma a hazai cégek által leginkább vásárolt személyautókat mutatja be, vagyis azokat, amelyekből 2009-ben vállalkozások nevére a legtöbbet helyeztek újként forgalomba. A céges autókat a használat módja szerint csoportosították és rangsorolták: munka-, juttatás- és státusautót különböztettek meg (a rangsorok a Datahouse adatai alapján készültek). Tulajdonképpen három foglalkoztatotti kategóriához választották a járműveket: a beosztotti-alkalmazotti, a közép-, valamint a felső- és csúcsvezetői pozíciókhoz. Ezúttal a juttatásautók toplistájából közlünk részletet.
A HVG Cégautó 2010 különszáma a hazai cégek által leginkább vásárolt személyautókat mutatja be, vagyis azokat, amelyekből 2009-ben vállalkozások nevére a legtöbbet helyeztek újként forgalomba. A céges autókat a használat módja szerint csoportosították és rangsorolták: munka-, juttatás- és státusautót különböztettek meg (a rangsorok a Datahouse adatai alapján készültek). Tulajdonképpen három foglalkoztatotti kategóriához választották a járműveket: a beosztotti-alkalmazotti, a közép-, valamint a felső- és csúcsvezetői pozíciókhoz.
Ha a tartós fogyasztási cikkek értékesítése 20-30 százalékkal csökken, akkor a szállítási szolgáltatás 40-60 százalékkal zuhan – jellemzi a nagyhaszonjármű-piaci konjunktúraérzékenységet Berkó László, a Volvo Hungary marketingmenedzsere. A tavalyi adatok ezt látszanak alátámasztani: ha az összes új 3,5 tonna fölötti jármű értékesítését nézzük, 2008-hoz képest 2009-ben 62 százalékkal kevesebb autót adtak el, ezen belül a 3,5–6 tonnás furgonok körében 50, a 6–15 tonna közötti teherautóknál 61, a 15 tonna fölötti nehéz-teherautóknál pedig 67 százalékos volt a mínusz. A szállítási teljesítmény (érték) 2009-ben ennél is jobban, 90 százalékkal csökkent 2008-hoz képest, az értékesítés ezzel a tíz évvel korábbi szintre esett vissza - olvasható a HVG Cégautó 2010 különszámban.
A cégautót üzemeltető cégeknél elsősorban a munkaautókba telepítenek nyomkövető készülékeket (terítőkocsikba, szervizautókba, futárjárművekbe és persze taxikba). Ezekbe rendszerint csak flottakövetési céllal szerelnek be készüléket, a lopásvédelem másodlagos szempont, kivéve persze, ha a jármű nagy értékű árut is szállít. Felsővezetők esetén szóba sem jön a nyomkövetés, hiszen esetükben a cégjármű a cégek 99 százalékánál korlátlanul használható magáncélra, vagyis a főnöki autókba kerülő GPS-rendszereknek mondhatni egyetlen célja a lopásvédelem - olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
Flottaautók vezetőinek gyakoroltatása nem elterjedt, bár egyre gyakoribb Magyarországon is. Van vezetéstechnikai kurzus, ahol a útviszonyokat modellezik tanpályán, a másik keretében a forgalomban gyakorolhatja a sofőr a lehetséges balesethelyzetek jó előre való felmérését, az úgynevezett ökotréningeknél pedig az üzemanyag-takarékos vezetéstechnika elsajátítása a cél - olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
Magyarország legnagyobb árbevételű cégei tulajdonképpen három csoportba sorolhatók aszerint, 2009-ben hogyan változtattak flottakezelési szokásaikon. Az egyik csoport a közszolgálati és állami tulajdonú cégek, ezek általában a legtöbb takarékoskodási eszközt bevetik: csökkentik a cégautók számát, módosítják a hitelszerződéseket, korlátozzák a magánhasználatot. A magáncégek esetében viszont leginkább attól függ, váltanak-e, s hogyan, hogy zömmel munkaautókat üzemeltetnek-e, vagy sem – olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
2008-ban nemhogy csökkent volna, pár ezerrel még nőtt is Magyarországon az újonnan forgalomba került új és használt cégautók száma, rá egy évre viszont már mindkettő drasztikusan visszaesett: 2009-ben nagyjából feleannyi cégautót adtak el a kereskedők, mint egy évvel korábban. A cégek azonban nemcsak új autót vásároltak kevesebbet, hanem úgy tűnik fel, a szokásosnál többet is vontak ki a forgalomból. Erre utal, hogy évtizede 9–10 százalék között van a cégautók részesedése a teljes hazai személygépkocsi-állományon belül, 2009-ben viszont 9 százalék alá került - derül ki a HVG Cégautó 2010 kiadványból.
A válság első teljes évében, 2009-ben a céges autók értékesítése kisebb mértékben csökkent, mint a magánautóké, így a cégszemélyautó-eladások aránya a teljes értékesítésben a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint már meghaladta az 50 százalékot. Piacelemzők szerint 2010-ben ez az arány 60 százalék körül is maradhat. Ennek előjeleként a januárban értékesített személygépkocsiknak már 61 százalékát cégek vásárolták meg, mivel a hitelszigorítások – az autóhitel futamideje maximum 84 hónap, forinthitelnél legalább 25, euróhitelnél 40, más devizahitelnél 55 százalék kell legyen az önrész – inkább sújtják a magánvásárlókat, mint a cégeket.
Az immár harmadszor megjelenő HVG Cégautó különszám értékelő, elemző cikkeiből kiderül, hogyan mentették meg 2009-ben a céges vásárlók az évek óta válságban lévő magyar autópiacot a teljes csődtől, és hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva nekik min kellett változtatniuk az „autópolitikájukban”.
Hogyan kódolja az agyunk a matematika egyik legelvontabb definícióját?
Az ukrán elnök most először mutatkozik késznek egy ilyen tűzszüneti megállapodásra.
Fatális hibák és a protokoll megszegése vezetett oda, hogy egy izraeli lombikklinikán a beültetés közben elcseréltek két embriót.
Egy II. kerületi szórakozóhelyen kezdtek verekedni.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.